Rákmegelőzés

A rák betegség előfordulása és megelőzése, daganatok kialakulásának megelőzése.

A legfőbb kockázati tényező az életkor. A rákos betegek 70%-a hatvan és felett van. Mindazonáltal életünk bármely szakaszában kialakulhat a daganat. A leukémia például gyakoribb gyerekeknél, a hererák pedig 19-44 év közötti férfiakat érint legtöbbször.

RákmegelőzésA rákra való hajlam öröklődik. Ma már tudható, hogy a BRCA1 és BRCA2 gének összefüggésbe hozhatók a mellrák kialakulásával. Hetvenéves korra a BRCA1 mutáns génnel rendelkező nőknek a 85%-ánál a mellrák kialakul.

A ráknak számos tünete van, jellege és intenzitása attól függ, hogy a betegség mely stádiumáról van szó, hogy a daganat melyik szervben, szövetben alakul ki illetve milyenek az áttétek. Létezik azonban 11 olyan tünet amit mindig komolyan kell venni. Legtöbbször nem a rákos sejtburjánzással kapcsolatosak, de ezekről az orvost tájékoztatni kell.

  • A hírtelen megmagyarázhatatlan testsúly csökkenés.
  • Ismétlődő erős fejfájások
  • krónikus rekedtség, nyelési nehézség, torokfájás
  • állandó megmagyarázhatatlan hasi fájdalom vagy emésztési zavar
  • csomó a test bármely részén
  • a vizelet vagy székletürítési szokások megváltozása
  • szokatlan váladék vagy vérzés
  • nyálkás, véres vizelet
  • fekély, seb vagy heg, ami nem akar meggyógyulni
  • amikor egy anyajegy színe és mérete megváltozik, vérzik vagy viszket
  • nemi aktust követően, a periódusok között vagy menopauza után előforduló hüvelyvérzés

Egy gyenge dohányosnál aki rendelkezik a CYP1A1 nevű génnel, hétszer nagyobb a tüdőrák veszélye, mint annál a társánál, aki nem hordozza ezt a gént. A daganat kialakulásának rizikóját viselkedés is növelheti. Például a tüdőrákos betegek 90%-a, dohányzik. A legtöbb bőrráktól szenvedő ember fehér bőrű és túl sokat tartózkodott a napon.

Rák Diagnózis és szükséges vizsgálatok

A rák bármelyik fajtája könnyebben kezelhető a betegség kezdeti stádiumában, ezért létfontosságú a korai diagnózis. Ez igen nehéz, mert amíg a ráksejtek száma el nem éri a milliós nagyságrendet, vagy amíg az első szőlőszem nagyságú daganat meg nem jelenik, addig nincsenek tünetek. A szervezet belsejében kialakuló sejtburjánzásokat csak speciális orvosi vizsgálatokkal lehet megállapítani. Kivételt képez a mell-, a here- és a bőrrák, ami szabad szemmel is látható vagy tapintható.

Rák diagnózisA legtöbb rákos megbetegedésre akkor derül fény, amikor a tünetek már kialakultak, és a beteg a kezelőorvosához fordul segítségért. Rák gyanúja esetén különböző megerősítő vizsgálatokat kell elvégezni, ezeknek négy fajtájuk van. A citológiai vizsgálat a gyanús területről vett sejtmintából kimutatja a beteg sejteket. Leggyakoribb példája a méhnyak váladékának kenete. A biopszia a gyanús területről vett szövetminta.

A szövettani vizsgálat során a szövet szerkezetében végbemenő mikroszkopikus változásokat tanulmányozzák. A kezelőorvos a vérkép segítségével meg tudja állapítani a vér alkotóelemeinek változásait vagy eltéréseit. A röntgenfelvétel alapján megfigyelhető a daganat fokozott denzitása, ami a csontban vagy a tüdőben világosabb területek formájában látható.

A többi modern képalkotó eljárás helyettesíti a hagyományos röntgenfelvételt, de azzal
együtt is használható. A komputertomográf, az ultrahangos vizsgálat és a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) révén készített felvételek a gyanús szövetről segítenek a diagnózis felállításában. A sugárizotópos vizsgálat során alacsony dózisú radioizotópot juttatnak be a szervezetbe, s ezáltal kimutatható néhány rákfajta, mint pl. a pajzsmirigy- és a csontrák.

A dohányzásról való leszokás

A dohányzás a rák egyetlen olyan kiváltó oka, amelynek elhagyásával megelőzhetjük a rákot, ami nem csupán a tüdőt károsítja. Az adatok alapján a halállal végződő rákos betegségek egyharmadáért a dohányzás okolható. A dohányosok számára elméletileg egyszerű a válasz: a dohányzást abba kell hagyni.

A leszokás jótékony hatásai hamarosan érezhetők. Nyolc órával az utolsó cigaretta után a vér oxigénszintje normalizálódik. 48 óra múlva, amikor a nikotin utolsó maradványai is távoznak a szervezetből, helyreáll az íz- és szagérzékelés. 72 óra elteltével a tüdő több levegőt képes felvenni.

A dohányzást a gyakorlatban nehéz abbahagyni, mivel a nikotin erős függőséget kialakító vegyi anyag. Ha meg kell győznie magát, hogy érdemes küzdenie, akkor gondoljon arra, hogy a leszokás után öt éven belül a rák kialakulásának esélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken, és nem utolsósorban jelentős anyagi megtakarítással is jár.

Táplálkozás

A rákos betegségek kb. 35-40%-a megelőzhető lenne az étrend megváltoztatásával. Például a gyomorrák gyakoribb volt a hűtőszekrény feltalálása előtt, mivel az élelmiszereket sózással és füstöléssel tartósították, és még napjainkban is magasabb az előfordulási arány azokban az országokban, ahol sok ilyen jellegű ételt fogyasztanak.

Próbáljon kevesebb húst enni, különösen akkor, ha a húsfogyasztás rossz étkezési szokásokkal társul. A nagy húsevők több zsírt vesznek magukhoz. A túl sok zsíros étel
megnöveli bizonyos rákos betegségek kockázatát. A szenvedélyes húsevők kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, ez azt jelenti, hogy kevesebb rost és antioxidáns kerül a szervezetükbe, pedig mindkettő véd a rák bizonyos fajtáival szemben.

A természetes rostokban gazdag táplálkozás csökkenti a bél- és méhrák kockázatát, nőknél a keringő ösztrogén mennyiségét; ez a hormon összefüggésbe hozható az emlőrákkal. A rostok elősegítik, hogy az étel gyorsabban haladjon át a beleken, csökkentve ezáltal a bélrák kialakulásának veszélyét.

A zöldségek és gyümölcsök antioxidánsban gazdag élelmiszerek. A vérben lévő ártalmas anyagokat elpusztítják, semlegesítik a szabad gyököket, amelyek a rák kialakulásával egyértelműen összefüggésben állnak. A leghatékonyabb antioxidáns termelő a hunza barackmag, mely, a legtöbb zöldséghez viszonyítottan, 5-10 x nagyobb mennyiségben állít elő szabadgyökvédő anyagokat a vérben.
Naponta együnk legalább 400 gramm, ideális esetben 800 gramm friss zöldséget és gyümölcsöt, fogyasszunk mellé időszakosan hunza barackmagot és a rák kockázatát minimálisra csökkenthetjük. Ha azonnal többet fogyasztunk, úgy a vérben 2-3 napon belül, az antioxidánsok szintje jelentős mértékben megemelkedik.

Különösen tanácsolható a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása nők számára, mivel ezek az élelmiszerek, mint például a szója, a jamszgyökér, a rebarbara, gazdagok a növényi ösztrogénben, amelyekről azt tartják, hogy ezek blokkolják a vérben lévő ösztrogén receptorokat, ami csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát. Ugyanúgy, mint a tejtermékekben, a halban található és a napfény hatására felszabaduló D-vitamin.
A halolaj fogyasztásával a vérben lévő prosztaglandin szintjének csökkentését érhetjük el, így sokféle rákos betegséget megelőzhetünk. A prosztaglandin egy gyulladáskeltő vegyület, amely elősegíti a daganatok növekedését.

A margarinban és a kekszekben található zsírsavakról azt tartják, hogy növelik az emlő­
és prosztatarák kockázatát azáltal, hogy hatással vannak az ösztrogén és a tesztoszteron hormonokra.

A testmozgás fontossága

A jó testi kondíció a rák kialakulásának kockázatait csökkenti, azáltal hogy a testsúlyt befolyásolja, illetve az anyagcserét. Ezzel a hormontermelés is egyensúlyba kerül. Az inaktív embereknél nagyobb a bél- és az emlőrák valószínűsége. Azoknál a nőknél, akik sok súlyfölösleget szednek magukra késő kamaszkoruktól az ötvenes éveik közepéig, 40 %-kal nő az emlőrák kockázata.

Testmozgással a szívbetegség megelőzhető, van tehát értelme elkezdeni mozogni. Hetente minimum háromszor fél órás testmozgás javasolt. Amennyiben nincs módja eljárni tornázni, vagy keményen sportolni, úgy hagyja otthon az autóját és gyorsan sétálva menjen be a munkahelyére. Minden tevékenység hasznos, ami a testet felhevíti, a légzést felgyorsítja.

Vissza a Tetejére Megnézem az Árakat

2009 - 2017 © Minden jog fenntartva » Az oldalon lévő szövegek, képek és más tartalmak másolása jogi következményekkel jár.